Mind a NATO, mind az EU nyilatkozatban szögezte le a hét végén, hogy nem ismeri el a Grúziától elszakadt Abháziában tartott elnökválasztást, illetve annak kimenetelét.
Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár, illetve Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője egyaránt azt hangsúlyozta, hogy tiszteletben kell tartani Grúzia területi épségét és szuverenitását, amivel nem fér össze az önálló államnak kikiáltott szakadár területen lebonyolított választások elismerése.
Abháziában pénteken tartottak előrehozott elnökválasztást, amelyet szombati bejelentés szerint Alekszandr Ankvab nyert meg. Az eddig alelnöki, illetve miniszterelnöki posztot betöltött politikus tavaly szeptemberben repeszsérüléseket szenvedve ugyan, de szerencsésen túlélt egy aknavető-támadást.
Az elnökválasztás egybeesett annak a harmadik évfordulójával, hogy Oroszország elismerte Abházia, valamint a Grúziától elszakadt másik tartomány, Dél-Oszétia állami függetlenségét. Az elismerést az orosz-grúz "ötnapos háború" előzte meg. Grúzia 2008 nyarán kísérletet tett arra, hogy katonai erővel visszaszerezze fennhatóságát a tőle korábban elszakadt területek fölött, ám az orosz haderő visszaverte a grúzokat, és egy időre grúz "törzsterületeket" is megszállt.
Abházia és Dél-Oszétia függetlenségét Oroszországon kívül csupán Nicaragua, Venezuela és Nauru ismerte el - ez azonban egy csöppet sem zavarta Moszkvát abban, hogy katonai megállapodást kössön a két régióval, és immár e nemzetközi szerződésnek mondott megállapodásra hivatkozva állomásoztasson katonákat Abháziában, illetve Dél-Oszétiában.
A 2008-as konfliktus nagyon visszavetette a NATO-orosz kapcsolatokat, ám az atlanti szövetség az elmúlt évben már igyekezett túltenni magát a történteken, és partneri viszonyra törekedett Oroszországgal. Ezzel párhuzamosan a ma még nem körvonalazódó jövőbe tolódott el Grúzia esetleges NATO-csatlakozásának ügye. A NATO mindemellett - miként az EU is - következetesen kitart azon elvi álláspontjának hangoztatása mellett, hogy Abházia és Dél-Oszétia a nemzetközi jog értelmében Grúzia szerves részét képezi.
Az érintett felek közt Genfben folynak bizonyos megbeszélések a helyzet normalizálása érdekében. Ezek a megbeszélések egyelőre nem vezettek politikai áttöréshez, bár valamelyest megkönnyítették a térségben lakók mindennapi életét.